 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Beregszász történelme
| « előző | A kőkorszaki ember nyomában | következő » |
Kevés olyan vidék van a világon, amely az évszázadok során annyi viszontagságon, rendszerváltozáson esett át, mint a Beregvidék.
Itt hozták létre első településeiket a Vereckei-hágón átkelő magyarok. Számtalanszor dúlták fel tatárok, törökök, pusztították lengyelek, labancok, románok, csehek, oroszok. Ez a vidék volt a Rákóczi-felkelés bölcsője. Az 1918. november 15-ig Osztrák-magyar Monarchiához tartozó Beregvidék az első világháború után először román, majd csehszlovák megszállás alá került, majd a trianoni békeszerződéssel a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. 1938. november 9-én visszakerült Magyarországhoz, a második háború után rövid ideig ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, de 1945. június 29-én Szovjet-Ukrajnához csatolták.
Beregszász - Lampert herceg, Erzsébet királynő, Bethlen Gábor, Esze Tamás, Rákóczi Ferenc városa - mindezen viszontagságok ellenére mindig magyar volt és az is maradt.
A kőkorszaki ember nyomában
Vidékünkön az ember a régészeti leletek tanúsága szerint a kőkorszakban jelent meg. Sok helyen kerültek elő durva, csiszolatlan kovakő szerszámok, fegyverek (balták, vésők, kések, stb.).
A második kőkorszakból, vagyis a neolit-korszakból több lelet ismeretes. Egyre finomabbá, csiszoltabbá váltak a munkaeszközök, a fejszéket kovakőből, a késpengéket főleg szarvasagancsból készítették. Lehoczky Tivadar, vidékünk neves történelem- és néprajzkutatója, régésze több őskori települést tárt fel a múlt században Beregszászban és vidékén. Kutatásainak eredményeit Beregvármegye Monographiája című 1881-ben Ungváron megjelent háromkötetes művében tette közzé.
Az első őskori település nyomait 1875-ben a beregszászi Nagy-hegy nyugati oldalán fekvő Kisrigó-dűlőben fedezte fel Jobszty Gyula szolgabíró szőlőjében. Az ásatás nyomán égett agyagra és cserépedény-maradványokra bukkant. Mélyebbről egy közel 1 méter széles hamvveder maradványai kerültek elő. Mellette egy kétélű obszidián-késpengét és egy 4 cm. széles vésőt talált.
1879-ben a közeli Nagyrigó-dűlőben 50 cm. mélyen egykori tűzhely nyomaira bukkant, körülötte durva őskori cserepeket, egy kovakés pengét és obszidián vésőt talált.
Vidékünk kedvező földrajzi fekvése már évszázadokkal időszámításunk előtt vonzotta a különböző népeket, törzseket, többségük azonban a népvándorlások korában szinte nyomtalanul eltűnt a történelem színpadáról. Hosszabb ideig megtelepedtek itt a szarmaták, a gótok, a hunok, a barbárok, az avarok, a kelták, amiről számos régészeti lelet tanúskodik. Vidékünk sok különböző néptörzsnek szolgált lakhelyül, az első század elejétől azok folyamatosan érintkeztek a rómaiakkal. Erről tanúskodik az, hogy környékünkön sok helyen találtak római pénzérméket, többek között Tiberius, Claudius, Néró, Vespanius, Hadrianus, Antonius római császárok korából.
A rómaiak a VI. század közepén jelentek meg vidékünkön, amikor Theodor római császár seregei megsemmisítő csapást mértek az avarokra és a Tisza mögé szorították vissza őket. A legyőzött avarok egyes csoportjai azonban fennmaradtak, és két évszázad múlva egyesültek a Vereckei-hágón és Erdélyen át bevonuló honfoglaló magyarokkal.
Vidékünk római gyarmat volt, melyet Peregium néven ismer a történelem. Sajnos ebből a korszakból kevés régészeti lelet áll rendelkezésünkre. A már említett római pénzérméken kívül legfeljebb a Beregszentmiklóson talált füllel ellátott, Herkulest ábrázoló vastag aranyérem említhető.
A vaskor kezdeti korszakából származnak azok a durva, vékony lándzsák, melyek vidékünkön több helyen kerültek elő az ásatások során. Közöttük régészeti szempontból különösen értékes az az avar tőr, amelyet a Beregszász határában fekvő Kis-hegyen kőkitermelés közben találtak.
| · | A kőkorszaki ember nyomában | |
| · | A honfoglalás után | |
| · | Istennel a hazáért és a szabadságért | |
| · | A megtorlás és az enyhülés évtizedei | |
| · | Az 1848-1849-es szabadságharc zászlaja alatt | |
| · | A kiegyezés után | |
| · | Beregszász, mint a millenniumi ünnepségek bölcsője | |
| · | Az első világháború előtt | |
| · | Az első világháború éveiben | |
| · | Cseh világ Beregszászban | |
| · | A második világháború küszöbén | |
| · | A beregszászi holokaust | |
| · | Közeledik a front | |
| · | A sztálini terror éveiben | |
| · | A hruscsovi enyhülés, a brezsnyevi pangás évtizedeiben | |
| · | A `peresztrojka` és bukása | |
| · | Nevezetes várossá tették Beregszászt | |
|