 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Akik sokat tettek a városért
| « előző | Írók, költők Beregszászról | következő » |
Beregszászon mindenki ismeri a város keletkezéséről szóló legendát, melyet elbeszélő költemény formájában Tompa Mihály dolgozott fel. A rege arról szól, hogy egy Szász nevű pásztor ezen a tájon legeltette gulyáját, amikor előtört a szomszéd kormos bikája és rátámadt a vezérbikára. A két hatalmas állat élet-halál harcot vívott, az ádáz küzdelemben patáikkal feltúrták a gyepet, míg:
Szász pásztor a bikára sújtá
A görbe sombotot,
Mely megcsördülve szarván,
Lassan elballagott,
Szász fejcsóválva állt meg
Most a gödör felett,
S mi volt, mit oldalában
Egyszerre észre vett?
Széles, rozsdás vasabroncs,-
Szásznak se' kelle több,
Nagy kése hasgatásán
Tágula szét a gyöp.
A gödörben talált kádban aranykincs hevert, amiből Szász pásztor templomot építtetett, s körülötte lassan benépesült a környék...
És a vének beszéde
Maradt firól fira,
Miként épült a város
A Borzsa partira;
Mely, minthogy Szász a kincset
Berekben lelte fel;
Emlék gyanánt, Beregszász
Nevet kapott s visel.
Nem tudjuk, kitől hallotta Tompa Mihály ezt a regét, nincs tudomásunk arról sem, járt-e valaha itt, de Beregszász című elbeszélő költeményével örökre beírta a nevét a Vérke-parti város történetébe. Beregszászban az első szerény kivitelű, de mégis nagyon becses emléktáblát Tompa Mihály tiszteletére avatták a róla elnevezett utca sarkán.
Már említettük, hogy 1847 nyarán Beregszászon járt Petőfi Sándor. Itt írta Meleg dél van című költeményét. Mindössze 12 soros vers ez, de minden beregszászi számára nagyon kedves:
Meleg dél van kinn a mezőben.
Rakja a nap tüzét erősen.
Meleg dél van, meglippen a madár,
A fáradt eb kiöltött nyelvvel jár.
Két lány gyűjti a széna rendjét,
Két siheder hordja a petrencét,
Hej de nem telik nagy kedvök benne,
Mert ilyenkor súlyos a petrence.
Legjobb dolga van most a királynak
Vagy ott annak a gulyásbojtárnak;
Király pihen aranyos karszéken,
Gulyásbojtár kedvese ölében.
Beregszászban 1987. november 28-án az egykori Oroszlán szálló falán emléktáblát avattak Petőfi beregszászi tartózkodása emlékére, majd 1991-ben a Rákóczi-téren felavatták a költő egészalakos szobrát is (Körösényi Tamás budapesti szobrászművész alkotása).
1897-ben Beregszászban született Tamás (Tvaroska) Mihály író. Beregszászon érettségizett, majd elvégezte a budapesti József Nádor Műegyetem építészmérnöki karát. Már diák korában megjelentek írásai a korabeli sajtóban. Súlyos tragédiaként élte meg a trianoni békeszerződést, melynek értelmében a színmagyar Beregszászt Csehszlovákiához csatolták. Két part között fut a víz című regényében sok az életrajzi motívum, Bodak Iván személyében nem nehéz felfedezni az író alakját. Elítélte Kárpátalja csehszlovák megszállását, de nem azonosult az irredenta, magyarkodó mozgalmakkal, ugyanakkor kitartóan kereste írásaiban a magyar kisebbség fennmaradásának lehetőségeit.Első novellás kötete 1923-ban Kassán jelent meg, majd Berlinben kiadta Tavaszi vallomás című kisregényét.
Sorsdöntő szerepet játszott életében Szép Angela háza című kisregénye; amelyben egy vidéki református lelkész fiatal, szinte még gyermek feleségének törvénytelen szerelmét és tragédiáját írta meg. A kisregény hősei egytől egyig valóban élő emberek voltak, sokan magukra ismertek azokban, éveken át pereskedtek az íróval, kiközösítették Beregszászból. 1939-től 1949-ig Budapesten dolgozott, a Rákosi-rendszer üldözte, megalázta írásai miatt, ezért 1949-ben Londonba, majd 1951-ben Ausztráliába emigrált, a Melbournei Egyetem tanáraként dolgozott. 1967-ben halt meg, Beregszászon emléktáblát avattak szülőháza falán. Négy magyar baloldali elkötelezettségű író élete kötődik Beregszászhoz.
Czabán Samu Rozsnyón 1878-ban született, 1912-ben a Szociáldemokrata Párt tagja lett, baloldali nézetei miatt gyakran került összetűzésbe feletteseivel. 1919-ben belesodródott a Kun Béla vezette forradalomba, a Közoktatási Népbizottságon az elemi iskolák ügyeivel foglalkozott. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, Magyarország elhagyására kényszerítették. Ekkor került Beregszászba. 1933-tól 1939-ig ő szerkesztette a Kárpátalján megjelenő Új korszak című pedagógiai szaklapot, majd Jó barátom címmel gyermeklapot indított. Több színdarabot írt a gyermekek számára. 1938-ban Nagyszőlősre költözött. ott halt meg 1942-ben. Beregszászban utcát neveztek el róla.
Ugyancsak baloldali elkötelezettségű volt Illés Béla író, tevékenységét, írásait, különösen a második világháborúban szovjet őrnagyként játszott szerepét nem lehet egyértelműen értékelni, mivel azonban gyermekéveit Beregszászban töltötte, szólnunk kell róla.
Kassán 1895-ben született, majd szüleivel együtt Beregszászra költözött. Kárpáti rapszódia című regényében dolgozta fel gyermekéveinek emlékeit. Ebben a regényében alapvetően reális, hangulatos képet festett a a múlt század eleji városról. Későbbi regényei (Ég a Tisza, Honfoglalás stb.) már egyértelműen baloldali ihletésűek. A háborúban szovjet őrnagyként a magyar hadifoglyok ügyeivel foglalkozott, 1944. évi kárpátaljai tartózkodásának körülményei nem tisztázottak. Amikor 1954 végén Beregszászra látogatott, szűk baráti körben azt állította, hogy felemelte szavát a magyar és német férfiak "háromnapos malenykij robotja" ellen, ennek bizonyítékai azonban nem kerültek elő.
A harmadik baloldali elkötelezettségű író és politikus, akinek élete szorosan kötődik Beregszászhoz, Ilku Pál volt. 1912-ben a ma már közigazgatásilag Beregszászhoz tartozó Bulcsuban született, 1931-ben érettségizett a Főgimnáziumban.Már diákkorában belesodródott a baloldali munkásmozgalomba. Ezeknek az időknek, diákéveinek emlékét dolgozta fel Lendület (Lázad az osztály) című regényében. A pozsonyi tanítóképző elvégzése után Czabán Samuval együtt Beregszászban szerkesztette az Új korszak című baloldali pedagógiai lapot. A háború végén hívták be a magyar hadseregbe, 1944 őszén hadifogságba esett, szabadulása után 1945-től Debrecenben élt, 1946-tól 1948-ig országgyűlési képviselő, majd a 1948 őszétől a Honvédelmi Minisztérium agitációs és propaganda osztályának vezetője, 1957-től rövid ideig honvédelmi miniszter volt, 1961 szeptemberében pedig művelődésügyi miniszternek nevezték ki. Csak magánemberként kereshette fel szülővárosát, Bulcsuban lakó édesanyját, testvéreit. Fontos szerepet játszott a magyar-szovjet könyvkereskedelmi szerződés megkötésében, melynek révén Kárpátalját korlátlan mennyiségű és nagyon olcsó magyar könyvekkel látták el.
Beregszász tragikus sorsú írója volt Ják Sándor. 1909-ben Homonnán született, szülei rövidesen Beregszászra telepedtek át, 1929-ben érettségizett a Beregszászi Főgimnáziumban, tanulmányait a prágai Károly egyetem jogi karán folytatta. Elvégzése után Beregszászban lapszerkesztőként kamatoztatta tudását. 1944-ben zsidó származása miatt feleségével, édesanyjával együtt elhurcolták, de túlélte a bergen-belseni koncentrációs tábor borzalmait, visszatért Beregszászba. Nem tudott másodszor is gyökeret verni abban a városban, ahol annyi megaláztatás érte, feleségével együtt Budapestre költözött. A beregszászi zsidók elhurcolásáról szól Emberek a máglyán című regénye, amely 1959-ben jelent meg a Táncsics Kiadó gondozásában.
Származása miatt üldöztetésnek volt kitéve Reichard Piroska neves költő és műfordító is. 1884-ben Beregszászban született, gimnáziumi tanulmányai után tanárnői diplomát szerzett, első versei a Nyugatban jelentek meg. 1932-ben Baumgartner-díjjal tüntették ki. Tanulmányain, elbeszélésein, versein kívül angol műfordításaival is nevet szerzett magának. Első verseskötete Az életen kívül címmel Budapesten 1911-ben jelent meg, Őszi üdvözlet című verseskötetét Füst Milán a Nyugat hasábjain igen nagyra értékelte. Harmadik és egyben utolsó verseskötete Változó napok címen 1936-ban jelent meg. Származása miatt üldöztetésnek volt kitéve, 1943 januárjában öngyilkosságot követett el.
A beregszászi vasútállomás épületén emléktábla idézi Dsida Jenő költő emlékét. 1907-ben Szatmárban született, nagyapja a beregszászi vasútállomás főnöke volt, gyermekkorában édesanyjával együtt hozzá került. Binder Jenő néven iratkozott be 1917-ben a Beregszászi Főgimnáziumba, itt töltött diákévei meghatározó szerepet játszottak a neves erdélyi magyar költő életében. Itt írta első verseit. Súlyos tragédiaként élte át Trianont, Felvidék, Erdély elszakítását az anyaországtól, mint költő a magyar kisebbség szószólója lett.
Beregszász Trianon előtti és utáni életét a legteljesebben és leghitelesebben Pálóczi-Horváth Lajos ábrázolta az Aranypákász és a Két világ határán című regényeiben. Míg Illés Béla a Kárpáti rapszódiában, Ilku Pál Lendület (Zendül az osztály) című műveiben a munkásság, a baloldali érzelmű emberek szemszögéből taglalták Beregszász társadalmi életét, Pálóczi-Horváth Lajos a dzsentrik világát vetítette az olvasó elé. A regényeiben szereplő személyek valóban léteztek, igaz, a szerző megváltoztatta neveiket, de így is könnyű azonosítani valamennyi hősét.
A Beregszászi Főgimnázium diákja volt több éven át Lator László József Attila, Radnóti-díjas költő. Diákkorában aktív részt vett a gimnázium Együtt című ifjúsági lapjának szerkesztésében, abban jelentek meg első művei, többek között a háború borzalmait idéző Falusi kép című verse.
Bár Ungváron született, de Beregszászt tartja szülővárosának Szepessi Attila József Attila, Weöres Sándor-díjas költő. Sárkányfogak, Tündérek és katonák, Szélrózsa, Himnusz a varjakhoz, Erdőmaszkok, Képmutogató, Rézgarasok, csigahéjak, Beregi szőttes című és más köteteinek vissza-visszatérő motívumai a Beregszászban eltöltött gyermekévek.
Alkotó ereje teljében hunyt el Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom kimagasló alakja, a kiváló költő, prózaíró. A beregszászi polgári iskolában kezdte középiskolai tanulmányait, szorosan kötődött a Vérke-parti városhoz, a járási lap mellett megalakult magyar irodalmi stúdió vezéralakja volt. Sok vitát kiváltott Holnap is élünk című regényében először fogalmazta meg a kisebbségi sorsban tengődő magyar értelmiség problémáit. Vallani kell, Tavaszi viharok, Lázas a föld, Csillagfénynél, Testamentum, ...folytatás, Ha rám szakad a Végtelen Idő című kötetei a kárpátaljai magyar költészet legszebb gyöngyszemei közzé tartoznak.
| · | Írók, költők Beregszászról | |
| · | Vértanúságot szenvedtek hitükért | |
| · | Nemzetüket, népüket szolgálták | |
| · | Beregszász díszpolgárai és Pro Urbe-díjasai | |
|