 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Beregszász bemutatása
| « előző | Irodalom, képzőművészet | következő » |
A beregszászi járási lap mellett még a 40-es évek végén létrehozott irodalmi stúdió évtizedeken át az egyetlen volt Kárpátalján, amely igyekezett összefogni a fiatal, magyarul író tollforgatókat, publikálási lehetőségeket biztosítani számukra. Tagjai közül sok közismert költő, prózaíró került ki.
Az irodalmi stúdió eszmei vezére sokáig a gáti származású Kovács Vilmos volt, akinek Vallani kell (1957), Tavaszi viharok (1959), Lázas a föld (1962), Csillagfénynél (1968) című verses kötetei, de különösen a sok vihart kavart Holnap is élünk című regénye máig a kárpátaljai magyar irodalom legkiemelkedőbb alkotásainak számítanak.
2003-ban József Attila-díjjal jutalmazták a Mezőváriban élő Vári Fábián Lászlót. Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki ugyancsak 2003-ban Füzesi Magda költőt, újságírót, a Beregi Hírlap járási lap főszerkesztő helyettesét, aki tagja mind a magyar, mind az ukrán írószövetségnek.
Verseivel, prózájával, különösen A sátán fattya című sorsregényével a legismertebb kárpátaljai írók sorába tartozik a Csonkapapiban élő Nagy Zoltán Mihály.
Az idősebb író nemzedékhez tartozott a Beregsomban élő Sütő Kálmán, még a háború előtt jelent meg saját költségén első verses kötete, melyet később még több kötet követett.
Rajtuk kívül a legtehetségesebb, legolvasottabb kárpátaljai magyar írók között tartják számon a Csonkapapiban élt Kecskés Béla (legismertebb műve az Izzó parazsak c. verseskötet), a mai is Badalóban alkotó Ferenczi Tihamér (Szívem volt már minden), a Nagyberegen élő Balla Teréz (Így jöttem), a Magyarországra áttelepült Balogh Balázs (Tavaszi napsütés, Kaláris, Csillagzene), Finta Éva (Vállalkozás az örömre, Idő - korongon), Kádas Katalin (Ego), Balogh Miklós (A mindenség tenyerén), Bundovics Judit, S. Benedek András, Györke László.
Beregszászban sok tehetséges festőművész, szobrász, keramikus, grafikus, népművész dolgozik.
Horváth Anna az Ukrán Képzőművészeti Szövetség tagja, Ukrajna Érdemes Képzőművésze. Főleg szobrászattal, kisplasztikával foglalkozik, számtalan nemzetközi, országos, megyei kiállítás résztvevője.
Az Ukrán Képzőművészeti Szövetség tagja Garanyi József is. Tájképei nemcsak a műgyűjtők otthonaiban találhatók meg, hanem számos belföldi és külföldi képtárban is.
A Beregszászon felavatott emléktáblák zömét Ortutay Zsuzsa szobrászművésznő tervezte és készítette, mint keramikus is közismert.
Mindig sok érdeklődőt vonzanak Benkő György, Veres Péter, Kovács Éva, Kádas Katalin és más festőművészek kiállításai.
Számtalan belföldi és külföldi kiállításon vett részt beregi szőtteseivel Prófusz Marianna, a Népművészet mestere.
Széleskörű tevékenységet bontakoztatott ki a Bereg Alkotóközösség, a tárlatok zömér az utóbbi időkben a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola előcsarnokában rendezik meg.
| · | Beregszász földrajza | |
| · | Lakossága | |
| · | Beregszász címere | |
| · | Közigazgatás | |
| · | Közoktatás | |
| · | Egészségügyi intézmények | |
| · | Kulturális élet | |
| · | Gazdasági élet | |
| · | Társadalmi szervezetek, pártok, egyházi közösségek | |
| · | Irodalom, képzőművészet | |
| · | Sport | |
|